Beauty blog és ami mögötte van

Több mint két hete nem foglalkoztam a bloggal, de még csak gép elé sem ültem, aminek egyik oka, hogy a kisfiam feltehetően kidobta a szemüvegem (időbe tellett pótolni), a másik, hogy egészen egyszerűen besokalltam. Azt hiszem ez a legjobb szó rá, bár hetek óta gondolkozom azon mi is a problémám. Először egyszerű alkotói válságnak gondoltam, de nyilvánvalóan nem az. Napok óta próbálom megfogalmazni ezt a bejegyzést, pedig a legegyszerűbb ha rögtön belevágok a közepébe.

A szépségipar képmutató, felszínes és gyakran álszent világában nem könnyű boldogulni és megmondom őszintén, minél többet látok belőle, annál kevésbé tetszik. Itt vannak ugye a cégek, termékek amik elárasztanak minket mindenféle ígérettel, marketing, pénz és hírnévhajhászás, tömegtermelés és fogyasztás, lájkolás, megosztás, nyereményjátékok tömkelege és így tovább.

Amikor elkezdtem blogot írni, nem titkolt szándékom volt, hogy megmutassam, lehet ezt őszintén és minőségi módon csinálni, emellett segíteni szeretnék a tudatosabb vásárlásban és felhívni a figyelmet arra, hogy bizony nem minden arany ami fénylik, de nincs könnyű dolgom, nagyon nincs. Cégekkel együttműködni nem feltétlenül rossz, sőt, kell is ahhoz, hogy az oldal naprakész lehessen hiszen most őszintén, Isten pénze nem lenne elég ahhoz, hogy mindent kipróbáljunk vagy megismerjünk ami kapható vagy újonnan jelenik meg a piacon (így működik mindenhol a világban). Nincsen baj azzal, ha elküldenek néhány terméket, újdonságot, az már a szerkesztő dolga, hogy őszinte-e vagy fél a későbbi elutasítástól és csak részleges vagy “finomított” véleményt alkot. Itt el is érkeztünk az egyik alapvető problémához.

Sajnos az a tapasztalat, hogy rengeteg cégnek (főleg a nagyoknak) halvány lila fogalma sincs ki és milyen blogot ír, elég ha népszerű, de sokszor még arra sincs szükség ha kellő mennyiségű hivatkozással bombázod őket és higgyétek el nekem, a minőség senkit sem érdekel.

Nagyjából egy hónappal ezelőtt kezdett szakadni a cérna, most a teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány példát:

Blogger nyereményjáték: “A játék célja, hogy az elkövetkező 2 hónap során minél több blogbejegyzés szülessen az általunk forgalmazott márkákról/ termékekről. A részvételhez nem kell mást tennetek, csupán a márkáinkat érintő poszt URL-jét elkülditek nekünk egy e-mailben az xy mailcímre. Minden egyes post egy újabb esély, hogy nyerjetek! Fődíj: 1×2 személyes hétvége egy 4 csillagos Wellness Hotelben” – Ez volt az a pont, ahol először úgy igazán kiakadtam és talán kiábrándultam. Ìrjál rólunk minél többet és nyerhetsz egy wellness hétvégét? Ez komoly? Azóta egy darab kapcsolódó posztot nem írtam, talán így tüntetek, de persze biztosan van aki felül a lóra. Megjegyzem azóta hogy “eltűntem”, mèg sajtóanyagot sem kapok.

Terméktesztelés:Nagyra értékelném őszinte, természetesen minél pozitívabb véleményét a termékünkről” – Mellékelten pedig küldtek egy felhasználási nyilatkozatot, amiben “mint szerző engedélyt adok a xy márkának mint felhasználónak, azaz az általam készített xxx termékre vonatkozó valamennyi posztnak, videónak és fényképnek ingyenes, reklám célokra való felhasználására.”

Rengeteg e-mail követte egymást, végül én írtam meg a nyilatkozatot és ők írták alá. Gondolhatjátok…

Meghívó: “Címzett: Keremesszappan <kremesenszepazelet@gmail.com> Tárgy: Blogger találkozó ajándékkal, élményekkel és welcome drinkkel csak Neked!”

Itt most egy szintèn közkedvelt cègről van szó, amiről egyébként is megvolt a véleményem. A termékek és összetevőik sokszor meg sem közelítik a leírást, sőt, többet árthatnak mint nem, mindezt horror áron. Itt gondolkoztam el először azon, mennyire lehet/kell objektívnek lennem. Ha az esemény előtti este elküldenek egy meghívót rossz címzéssel (és még csak nem is kedvelem őket), menjek el és készítsek vigyorgó selfie-t a szerencsekerék elől, vagy maradjak hű önmagamhoz? Persze utóbbit választottam és visszaírtam: Ha elfogadnak egy észrevételt, akkor a jövőben ellenőrizzék a címzettet mielőtt kiküldik a meghívót, mert ez így nem csak roppant kínos, de sokat elárul a cég hozzáállásáról is.” / Természetesen nem érkezett válasz. 

Nyilván bőven akad ellenpélda (általában kisebb, kevésbé ismert márkák részéről) is ami segít az összképen, de nem egyszer fordult elő, hogy miután megírtam, hogy számomra az olvasóim és a hitelesség a legfontosabb, ezért nem veszek részt tömeges tesztelésben illetve mindig az őszinte véleményemet írom meg, vissza sem írnak. Konkrétan semmit. Azt már nem is kell mondanom mi van ha rosszat írok valamiről. Őszintén szólva az ilyen tapasztalatok nem csak azt befolyásolják kivel állok szóba, de kihatnak a vásárlási szokásaimra is.

Próbálom megírni a rövid lényeget. Elvesztettem a fonalat. Legyek objektív, menjek el egy blogger találkozóra vagy hajfestős workshopra, amikor egyrészt nem festem a hajam, másrészt tudom, hogy nekik csak a tömegmarketing a lényeg és kb. mindegy kit hívnak meg? Írjak olyan termékekről is amiket én a kutyámra sem kennék csak azért mert a forgalmazónak nagy tábora van, ezáltal én is olvasottabb leszek? Kezdjem el belinkelni a posztjaimat az összes közösségi oldalra, hogy a szomszéd néni is tudja mik voltak az augusztusi kedvenceim? Nem fogom. Nem tudok egy három méteres állványért lelkesedni 30 évesen. Évekig küzdöttem a problémás bőrömmel, éppen ezért nem fogom azt mondani hogy szuper jó az új, ultrakönnyű fényvédő és próbáljátok ki ha az összetevői ártanak. Lehet hogy csak hosszabb távon, de károsak. Ez van. Tisztában vagyok azzal, hogy rengeteg blogger és olvasó nem foglalkozik az összetevőkkel, mert még mindig fontos szerepet játszik a jó illat, a csomagolás vagy egy hatásos reklám, de az én felelősségem is ha valakinek bőrproblémái lesznek vagy akár rosszabbodnak, ezt pedig nem vállalom, főleg nem népszerűségért cserébe.

Amit még el kell mondanom, hogy az állandó időhiány rettenetesen frusztráló volt az utóbbi hetekben. A kisfiam lassan másfél éves, akinek van gyereke tudja, hogy ebben a korban egy pillanat nem sok, annyim sincs. Segítőkész nagymamák és bébiszitter híján konkrétan embert próbáló szülőnek lenni, a műszak pedig átlagban napi 14-15 órát jelent. Elkezdtem feszült lenni amiért nem tudok elég sűrűn közzétenni valamit, néha egyszerűbb egy lakkos kép, mert bár szomorú, mindig több visszajelzést kap mint egy gondosan megszerkesztett cikk. Ez sem a jó irány. Nem fogok elnézést kérni amiért vannak nehezebb időszakok és kevesebb a poszt, többek között anya is vagyok.

Mindezzel együtt nagyon szeretem a blogot, a közönségem, imádok új dolgokat felfedezni, fényképezni és tesztelni, tehát nagy az ellentmondás. Tudtam, tudtam, csak nem sejtettem hogy ennyire fog hiányozni, de így van. Amint megtalálom a középutat illetve hát a sajátomat ebben a világban, folytatni fogom ez egészen biztos, a kérdés az, hogyan csináljam úgy, hogy ne menjek szembe az elveimmel, mert sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a “sikernek” ez az ára. Amíg a cégeknek nem az a lényeg, hogy építkezzenek a negatív kritikából is, sőt ők tesznek szívességet azzal, hogy szétszórnak néhány terméket, sok blog pedig kapva kap minden alkalmon, a helyzet nem fog változni.

Záróakkordként nem fogok elnézést kérni az őszinteségemért sem, akinek nem inge ne vegye magára. Ötleteljünk inkább, szeretném hallani a véleményeteket, mert nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ezt a blogot együtt működtetjük!

 

Köszönöm a figyelmet!

  • Audrey80

    Nem értettem, mi az a szappan?? Igen, minden alkalmat megragadnak a cégek saját maguk reklámozására, és maguk is tudják, hogy rossz a termék, ha megijednek attól, hogy valaki őszinte véleményt ír. Ha 30 éves vagy, nem értem, miért téged célzott meg a3 m-es állványos cég, nem te vagy a célközönség, meg a hajfestősöknek sem :) Örülnék, ha lenne cikk, ha ritkábban is, mert nagyon igényes a blogod és hiteles. Anyának lenni meg nem 14-15 óra elfoglaltság, hanem 24 órás. Közhely, de tényleg nem tér vissza ez az idő, és a kicsik ilyenkor gyorsan fejlődnek, élmény nézni, ahogy okosodnak. Másfél éves meg igazán mozgékony és lehet már vele menni sokfelé, használd ki :)

    • Odil

      Én sem értettem :D Én is tudom, de mivel sok korombeli megy el és örvendezik, nem az ő hibájuk hogy meghívtak. Nekik is mindegy igazából. A hajfestős ugyanez. Tudom én hogy 24 óra, csak az átlagos aktív órát számoltam :) Hajajj egész nap megyünk nagyjából, sőt inkább szaladunk :)

  • phoenix

    Teljesen megértelek, és sajnálom a helyzetet; téged és a hozzáállásodat (ezt abszolút pozitívan értem) ismerve elég esélyes volt, hogy elkövetkezik ez is. A wellness hétvégés nagyon gáz, a nyilatkozatosról sejtem melyik, mi is jó sokáig leveleztünk, mert tisztázni szerettem volna a dolgokat. Aztán észrevettem még valamit, ami az én szemszögemből már csalásnak minősül, így végül köszönettel elutasítottam az ajánlatot. Ha az segít, akkor szerintem nyugodtan ritkítsd a bejegyzéseket, a blogodat nem azért látogatjuk, mert "mindig az arcunkba tolsz valamit", hanem mert tartalmasan írsz, valóban hasznos és érdekes dolgokról. Maradj hű az elveidhez, mert ezek teszik a blogodat különlegessé, vagy annyira jó, hogy a cégek támogatása nélkül is sikeres, olvasott legyél, pontosabban: maradj.

    • Odil

      Igen, tényleg sejthető volt hogy ez is eljön, de igyekeztem pozitív maradni :) A wellness hétvége a legrosszabb mind közül, megdöbbenve olvastam. A nyilatkozatos témában kisült, hogy fogalmuk sincs hogyan kellene csinálni, szegény lányt már sajnáltam a végén. Nem volt rosszindulat, csak tudatlanság. Reméltem hogy így van, köszönöm a megerősítést! Meglátjuk, de bízom benne hogy így is lehet.

  • Pálffy Szilvia

    Teljesen egyetértek a döntéseddel!Felesleges beállni a sorba azért hogy meg legyen az 10.000 like od és aztán ezért ingyen "szarranytyú"termékeket és ingyen cupcake-t kapjál a blogger találkozókon...Én is jobban hiszek abban hogy inkább kevesebb de olyan bejegyzés legyen ami valódi véleményen és tapasztalaton alapul.Szerintem akkor is megtartod a kitartó híveket,sőt újakat gyűjthetsz, ha kevesebb a poszt,de az minőségi és nem tömeg cucc...Ez jó út ha nem a megélhetésedet szeretnéd ebből később fedezni, hanem hobbi marad.Attól még lehet nagyon igényes és különleges!Kitartást!

    • Odil

      A tapasztalataim eddig is valódiak voltak, csak az ilyen menőzésbe nem szeretnék belemenni és elvállalni olyat, ami sérti az elveimet. Az igazság az, hogy nekem úgy tűnt inkább a picsogásra és a tömeg cuccra van igény, de ezzel együtt tudom és örülök, hogy vannak kivételek! Köszönöm szépen hogy ezt megírtad!

  • Asuke

    Meg tudlak érteni, hogy eleged lett. Én még viszonylag kezdő blogger vagyok, és két megkeresésem volt eddig. Régebben írtál egy posztot az ilyen megkeresésekről, hogy mindig kikötöd, hogy csak az őszinte véleményed írod meg. Én is ezt az utat szeretném járni és nagyon szeretem, tisztelem a blogod emiatt. Egyre inkább próbálok odafigyelni az összetevőkre is, bár nem könnyű, mert sokszor el csábulok valami akciónak, reklámnak., de szeretném majd száműzni a káros összetevőket az életemből. Köszönöm az eddigi sok hasznos posztot. Remélem fogsz még írni Nekünk. :)

    • Odil

      Nem könnyű út, de megéri Asuke! ;) Szó sincs róla, én sem vagyok tökéletes és bizony elcsábulni is szoktam, előfordul az ilyesmi. Köszönöm, biztosan fogok, Neked pedig sok sikert kívánok!

  • Lengyel Zsofia

    Megértem és egyetértek a véleményeddel.Bátor dolog,hogy fel mered vállalni,őszinte mersz lenni a hátrányok ellenére is.Manapság nagyon kevés valódi igényes blog van,ahol az író teljes mértékben kiáll magáért és az értékért,amit képvisel.Nagyon szeretem a blogodat a hiteles véleményed és a mesés fotók miatt,nem számít,hogy évi 1-2 vagy heti 1-2 posztot írsz,maradok továbbra is hű olvasód. :)

    • Odil

      Nagyon szépen köszönöm Zsófi, sokat jelent hogy ezt megírtad. Be kellett vállalnom, mert nem hagyott nyugodni és így érzem korrektnek azzal együtt, hogy tényleg vannak/lesznek hátulütői. Írni fogok, köszönöm a támogatást!

  • wishes

    Ha ez megnyugtat, én is folyton ugyanezekkel küzdök, és rendre visszetérő depressziós időszakaim vannak. X cég kiadott egy szilikonból és szinezékből álló mérgdrága krémet, leìrtam véleményben, azt hiszed, a következő sajtóeventre hìvtak…? Pedig az olvasói szempontból még érdekes is lett volna… Aztán mikor legutóbb egy másik igen nagy cégnek elmondtam, hogy teszttermék helyett sokkal jobban örülnék, ha az összetevőlistákat küldenék rendszeresen, visszakérdeztek, hogy az miért fontos nekem… Érted? :-D
    És ezek hétről hétre visszatérő dolgok, amit úgy kell lemantráznom magamban. Nem kevésszer érzem, hogy a csillivilli újságírók, akik még arra se veszik a fáradságot, hogy a szájukba adott sajtóanyagit átìrják, sokkal jobban körbe vanak ugrálva, nekünk meg marad a lesajnálò “ingyenreklámnakjólesz” titulus.
    Lényeg, h én nem szeretném h abbahagyd, mert egyre kevesebben vagyunk :(

    • Odil

      Jajj sejtem Évi, Neked/Nektek százszor nehezebb lehet kezelni ezeket. Áldásos munkátoknak hála mára sok sok tudatos vásárló van szebb, egészségesebb bőrrel, erre gondolj mindig mert tényleg kivételes amit véghez vittetek. A cikkek mindig objektívek és nagyon hasznosak nekem is, ezekért érdemes! Abban pedig teljesen igazad van, hogy miénk az “ingyenreklámnakjólesz” titulus. Jobban nem is lehetne megfogalmazni, ez van. Nem fogom abbahagyni, csak meg kell találnom a saját utamat és úgy írni, hogy ne nyomasszon semmi. Kezdetnek kellett ez a poszt és máris jobb :) Kitartás!

    • jikka

      és ahogy elnéztem, nemcsak a csillivilli újságírók, hanem sok blogger is átírás nélkül közli a sajtóanyagot, mint bejegyzést. ezért örülök pl. a ti blogotoknak, odilénak és még párnak, mert jó látni, hogy vannak még üdítő kivételek, akiket érdemes olvasni :-)

      • wishes

        Nagyon aranyos vagy, köszönöm <3

    • Én is szoktam Rád gondolni, Évi, mert a KM főszerkesztőjeként nem teljesen az van, hogy írsz, amit akarsz, aztán lesz, ami lesz, hiszen egy céget is képviselsz. Imádom, hogy olyan könnyedén -és persze igényesen- írsz bármiről, és mindig képes vagy rendkívül objektív maradni. Valamint azt, hogy egy termék negatívumairól is képes vagy rendkívül jó stílusban írni, összevetni a pozitívat és a negatívat, és biztos lehetek benne, hogy a Te reviewd mindig őszinte.

  • Nita

    Megértelek, bár én könyves blogot vezetek, ott is jönnek a felkérések, és ezek is néha visszásak. Egyes kiadók képesek megsértődni azon, ha kritikát mersz megfogalmazni, de én nem akarok letérni az őszinteség útjáról.
    Szerintem az a legjobb, ha megtalálod a saját utad, és csak arról írsz, amiről írni szeretnél. Aki téged olvas, nem azért jön ide, hogy mindig csak a trendi újdonságokról olvasson, pont azt szeretem nálad, hogy olyan dolgokról is írsz, amelyekről máshol nem hallok.

    • Odil

      Nem is kell letérned! Az újságoknál értem a szigort, de egy független blog írója nem kell hogy azt írja amit elvárnak tőle. Azon vagyok Nita, köszönöm hogy megírtad a véleményed!

  • Abszolút megértelek. :-) Az én blogom ilyen szempontból egyáltalán nem tartozik a népszerű blogok közé olvasottsága ellenére sem, ugyanis nagyon ritkán írok jót kozmetikumokról, smink és köröm meg ugye nincs, csak bőrápolás. Így nem is küldenek nagyon semmit, de vicces, hogy amikor néha küldenének, akkor olyan terméket küldenének, amiről már írtam a blogomban, hogy NE használják a csajok. De azt nem értem, hogy miért ne írhatnál ezernyi dologról anélkül, hogy a cégek támogatnának. Őszintén: nekem nem hiányzik, hogy támogassanak. (Bár az se, hogy mindent kipróbáljak.) Én ugyanígy érzek, mint Te, hogy nagyon-nagy felelősséggel tartozom azért, amit leírok. Rengeteg munka van az én tudásomban is, ahogy tudom, a Tiédben is, és én se tudnék ezzel szembe menni. De: írjál akármiről, én olvasni foglak. Sőt, írhatnál az élet nagy dolgairól is, vagy csak csinálhatnál fotónaplót az életedből, én úgy érzem, tengernyi kiaknázatlan terület van még, amit megjeleníthetsz a kis online kávézódban. :-) A nőket nem csak a szépségipar érdekli, nyiss akár! Szóval fel ne add, nyomd neki, és írj/fotózz, amiről csak jól esik. A kisfiad meg legyen az első, és ha van időd írsz, ha nincs, meg nem, ez ilyen egyszerű. :-) Puszillak nagyon-nagyon!!!

    • Odil

      Igen, épp azt akartam mondani hogy azért elég más műfaj vagyunk :) Nálam jóval kevesebb a bőrápolás és több a dekor, de úgy egészében is inkább 1-1 dolog van nagyító alatt, nem egy egész témakör. Én ugye szeretek kipróbálni mindenfélét, kivéve a krémeket meg ilyesmit, mert azoktól már félek. Ez a műfaj együtt jár a cégekkel, de persze nélkülük is elvagyok ahogyan eddig is elvoltam. Az élet nagy dolgairól nem fogok mert nagyon durva lenne, a fotónapló is melós ám, bár sokszor eszembe jutott az is :D Nyilván a családom az első, a srácaim mindenek felett :)

      • Polemius

        Valamikor azt a könyvet is meg kellene írnod, amivel már sokszor nyaggattalak. :) Jól írsz.

        • Odil

          Egyszer meg fogom írni :)

  • Barbi

    Én is megértelek abszolút, pont ezért a te blogod az egyik kedvencem, mert tudom, hogy amit olvasok az mindig őszinte vélemény lesz és nem egy megvásárolt sablonszöveg. Amúgy is utálom az álszent, pénzéhes embereket. Nem is értem azokat, akik egy kis reklámért vagy ingyen dolgokért eladják magukat, mert igen, nyilván kellenek az olvasók, különben nincs kinek írni és nincs sok értelme, de azért nem ilyen áron. Ráadásul semmi értelme nem lenne annak sem, ha minden blogger mindenről mindig csak áradozna, miközben nem úgy van, nekem biztos nem lenne bőr a képemen hozzá, hogy átverjek másokat és ők pedig megvásárolnának valamit drága pénzért, ami utána mehet a kukába. Én is nagy figyelmet fordítok arra, hogy csak olyan termékeket vásároljak és használjak, aminek az összetevői is rendben vannak, mert semmi kedvem bőrproblémákat okozni sem saját magamnak, sem pedig másnak, így én elcsábulni sem szoktam, ha ilyen dolgokról van szó. Valamint az is elég szomorú, hogy ha egy cég is csak arra hajt, hogy minél több jót írjanak róluk, miközben a minőség nulla. Sokkal többet érnének az esetleges építő kritikák és tapasztalatok nekik is, akkor tudnának fejlődni és lenne szavahihetőségük. Az meg a másik, hogy a te blogod kiemelkedően igényes, a bejegyzések élvezhetőek.. inkább támogatnék őszinte véleményért cserébe egy ilyen blogot, mint egy igénytelen oldalt, aki azt írja majd le, amit a szájába rágok. Mindenesetre én nagyon szeretem olvasni a blogod, és jó lenne minél több ilyen blog, én is erre törekszem, szóval szerintem ne hagyd abba.

    • Odil

      Igen, a lényeg az hogy milyen áron! Örülök hogy Te is odafigyelsz, remélem egyre többen lesznek így! Olyan jó hogy ezt írod és egy ideális világban így is kellene hogy működjön. Érdekes hogy tud működni pl egy Temptalia is úgy, hogy már megjelenés előtt megírja mennyire sikerült jól a termék/kiadás, legyen az MAC vagy bármi más. Tény, hogy nem itthon. Köszönöm hogy írtál, törekszem én is és nem áll szándékomban feladni!

  • Betti

    Teljes mértékben egyetértek őszinteségeddel. :) Én még soha nem kaptam terméket tesztelésre, nyilván nem véletlenül, hiszen még egy éve sem vezetem a blogom és azóta nem olvasnak már több százan. De egyáltalán nem bánom. Nekem a blog teljesen az életem részévé vált és mindig próbálom olyanná formálni, mint amilyen én vagyok. Már pedig 18 évesen még elég sokat változik az ember lánya. :) Nem értem a cégeket, sokszor olvasom a termékteszteket itt-ott, aztán felmegyek például a Krémmániára és csupa rossz véleményt olvasok ugyanarról a termékről. Talán jobb is, hogy engem nem pécéztek ki magunkat a szépségápolással foglalkozó cégek. A kisfiús részt pedig teljes mértékben megértem. Nem azért, mert anya vagyok, hanem azért, mert nővér. Még egy hónapos sincs a kishúgom, de állandóan foglalkozni kell vele ( kivéve amikor alszik, persze :D ), mert csak akkor nem sír, ha valaki a kezében cipeli. De egy kis angyal és nagyon szereti itthon mindenki. Szívem szerint folyton ott sertepertélnék a közelében. :)

    • Odil

      Kedves Betti, 18 évesen még rengeteg dolog áll előtted és persze teljesen más a prioritás mint 30 évesen :) Nem az ingyen termék a fontos, hanem hogy szeretettel és odafigyeléssel csináld amit csinálsz. Igen, ez abszolút így van, amíg olyan picike állandóan kézben van, ha járni kezd, akkor meg rohanhatsz utána egész nap, de szuper dolog, sok örömet benne Nektek is!

  • Dii

    Pontosan azt szeretem leginkább a blogodban, hogy mindig hitelesnek és őszintének éreztelek. Megértelek ezekkel az e-mail-ekkel és felkérésekkel kapcsolatban. Persze sokszor képtelen lennék nemet mondani valamire, de alaposan átgondolom, hogy megfelel e az igényeimnek és köze van e egyáltalán a blog témájához (minek reklámozzak egy kajarendelős honlapot?!). Ha pedig adott termék tesztelésére van lehetőség az első, amit megnézek, azok az összetevők :) Nah de a lényeg, hogy remélem megtalálod az aranyközéputat és viszont lehet még látni/olvasni téged. A babázáshoz pedig sok türelmet és energiát :3

    • Odil

      Ha úgy fordulnak hozzád ahogy megérdemled és az adott szolgáltatás/termék illik hozzád és ahogy mondod, nincs kockázata sem, akkor nem is kell feltétlenül elutasítani. Minden más már Rajtad múlik! Köszönöm, pont ez a kettő kell de nagyon :)

  • Littleancsi

    Szia! Nagyon örülök, hogy ezt leírtad. Sok mindenre rávilágítottál, olyan dolgokra, ami mögé én nem láttam be igazán. Olyanokat is leírtál, amire eddig én nem igazán figyeltem, de most már mindenképpen fogok. Például az összetevőkre, bevallom jelenleg nem tudom mi káros és mi nem, de ezután igyekszem fejleszteni magam e téren. Mindig is szerettem volna olyan blogger lenni, aki termékmintákat kap, blogtalálkozókra és sajtótájékoztatókra jár. Bár eddig akármilyen kitartóan próbáltam igényes tartalmú és kinézetű blogot írni, egyik sem sikerült az előbb említettek közül. Én szívesen írok termékteszteket felkérés nélkül, mások tájékoztatására. És megírom a negatív dolgokat is. Ilyenkor persze nem merem belinkelni az adott cég oldalára... Nagyon szeretnék jó blogger lenni, akit szeretnek az olvasók, és szeretnék a bloggereknek szervezett rendezvényekre is ellátogatni. Viszont semmiképpen nem szeretnék a cégek által mozgatott bábu lenni!

    • Odil

      Ezért jó a Krémmánia, ott nagyon egyszerűen le tudod ellenőrizni az összetevőket és idővel már rutinból tudod mi kell neked és mi az amit jobb elfelejteni. Éppen azt írom, hogy önmagában semmit nem jelent elhívnak-e vagy sem, kapsz-e terméket vagy nem, mert legtöbbször nem a minőség számít sajnos és hidd el, nagyon kiábrándító olyan eseményeken részt venni, ahol olyanok is ott vannak, akik negyed annyit sem fektetnek a munkájukba mint Te. Ez a világ nem olyan amilyennek tűnik, ne erre vágyj, inkább törekedj a legjobbra és a sok munka remélhetőleg beérik. Egy blogger nem attól lesz jó, hogy sajtótájékoztatókra jár, a munkája, az elvei és a blog minősége az ami számít. Sok sikert kívánok hozzá!

  • Eszter

    Én jórészt ezért hagytam abba a szépségblogomat. Bár én soha nem kaptam semmit, nem is éreztem, hogy kiérdemeltem, hogy felkeressenek, talán még örültem is neki. Másoknál idegesített fel a dolog, had ne mondjak neveket. Érdekes, hogy valakinek minden beválik. :) A népszerűség, és a sok ajándék elvakítják az embereket.
    Nekem ebből már nagyon elegem lett, és alig van olyan blog, ahol tényleg őszinte véleményt lehet olvasni. Egyszerűen elment már a kedvem.
    Van amit szerettem csinálni, de manapság senkit se érdekel egy rendes, kidolgozott poszt, csak hogy mire verted el a pénzed. Szeretném folytatni, de mindenek előtt le akarok csillapodni, és le akarom magamban tisztázni a dolgokat, hogy hova is akarok én ezzel egyáltalán tartani, és erőt gyűjteni. Szerintem igenis nehéz jó bloggernek lenni, és tényleg őszintének lenni, nem elcsábulni, észnél lenni.

    Becsüllek, mert ekkora erővel tudsz önmagad maradni a körülményekhez képest. Igazi példakép vagy a bloggereknek, és jó forrás az olvasóknak, mert azon kevesek közé tartozol, akik szavában lehet bízni.

    • Odil

      Gondolom nem annyira stílusos azt mondani valamire hogy szar :D Megértem hogy elment a kedved, velem is ilyesmi történt és tudom hogy kiábrándító. Gondold át és ha igazán szereted, akkor próbálj nem foglalkozni ezekkel, én is ezen vagyok. Nem könnyű, de közben rájöttem, hogy bármennyire nehéz is, néha igenis kell úszni az árral szemben. Köszönöm szépen és azt is, hogy mindezt megírtad! Kívánom a legjobbakat Eszter!

  • Nati

    Annyira tudtam, h nem csak a szemüveg-elvesztésről van itt szó…
    Szerintem mindenki nevében mondhatom: köszönjük az őszinteségedet! Bár ezt már megszoktuk, nem fogom megint az unalomig ismételni, h hiszen ezért olvassuk ezt a blogot, mert itt végre nem tolják a marketinget ordasul az arcunkba… De ha oda is tolják, az se zavar, majd elkattintok :)
    Őszinte leszek én is Veled: tudom, sok ocsmányság van ebben a beauty-világban. El tudom képzelni, h ez Téged rettenetesen bosszant és feszélyez, hiszen sokszor engem is. Viszont. Én (mi) vagyok a fogyasztó. Én döntöm el, mit veszek meg. Tudom, úgy érzed, sokszor nagy a felelősséged, h mit mutatsz be, mert lehet, h az hatással lehet az értékítéletünkre (khmmm… pénztárcánkra :)), de ettől még úgyis én leszek az, aki egyedül dönt úgy, h megveszem az adott dolgot. Példának vallomást tennék: tudom, h az a bizonyos nagy kozmetikai cég (ami szerint mindent megérdemlünk…) állatokon tesztel, és a termékeik sokszor hagynak maguk után kívánnivalót, ennek ellenére szoktam tőlük vásárolni. Van egy-két termékük (pl. tartós hajszínkrém…), amit újra is veszek, mert nem találtam jobbat. Álszent lennék, ha nem ismerném be. Vagy egy csomó dolog, amit itt láttam, és megvettem magamnak is, mert úgy ítéltem meg, h nekem is jó lesz. De engem egyáltalán nem zavar, h nem akarsz elmenni egy-egy termékbemutatóra vagy bloggertalálkozóra! Az sem zavar, ha nem is írsz bizonyos termékekről! Azért olvasom ezt a blogot, mert szeretem a stílusodat, már régesrég nem a bemutatott termékek miatt. Azt úgyis a boltban döntöm el, h mit szeretnék megvenni, ha nagyobb horderejű a dolog, akkor előtte utánaolvasok, de csak annyira hagyom magam befolyásolni, amennyire szeretném :) na puff, max. megveszek egy arclemosót, amiről mindenki azt mondta, h jó lesz, nekem meg mégse… nem izgatnak az ilyen apróságok.
    Még mindig őszinte vagyok: én pont a körmös posztokat kommentálom kevesebbszer, mert ott csak gyönyörködöm a képekben, nincs nagyon mit írni azokhoz (mindegyikhez nem írom oda, h irigylem a körmeid formáját, pedig mindig megjegyzem magamban). Ez is teljesen egyéni, h ki mit szeret jobban, mások vagyunk, de biztos vagyok benne, h mindenki talál magának megfelelő posztot, amit élvezettel olvashat/nézhet.
    Azért sem kell aggódnod, h kevesebb a poszt, mert kevesebb az időd. Ugyan nincs gyerekem, de természetesen így is tisztában vagyok vele, h a kisgyermekes szülőknek sok mindenük van, de idejük a legkevesebb. Írj kevesebbszer! Amikor akarsz! Amiről akarsz! Aztán kommentben úgyis megbeszéljük, h mi érdekel még :) hiszen tudom: figyelsz rám, válaszolsz, érdeklődsz.
    Szerintem ezt most túlontúl magadra vetted… Nem szabad ennyire lelkiismeretesnek lenni :D Én biztosan nem fogom Tőled számon kérni, h miért nem írsz xy márkáról, vagy miért nem mentél el xy bloggertalálkozóra! És ha nem hívnak meg legközelebb? És ha nem posztolsz közösségi oldalakon egyfolytában? És ha nem mutatsz agyonsztárolt cuccokat?
    Akkor mi van? Attól félsz, ezt majd felrójuk Neked?
    Ez a Te blogod, a Te közösséged, Te irányítod! Én azzal, h rákattintok, eldöntöm, h én EZT akarom látni/olvasni, mert a közösség és a személyiséged miatt vagyok itt!
    Miattad.

    • Odil

      Nati... Úgy látszik külön érzéked van ahhoz, hogy megríkass. Megint sikerült és olyan nagyon hálás vagyok amiért ilyen őszintén beszélsz velem, köszönöm! A szívem mélyén tudom hogy igazad van és valóban túlságosan a szívemre szoktam venni mindent, talán ezt is túl komolyan veszem. Tudom én, hogy nem tartok pisztolyt a fejetekhez hogy márpedig ezt vegyétek meg, a baj az, hogy a legjobbat szeretném mindenkinek ami persze lehetetlen. Kicsit úgy éreztem, hogy arra van igény, hogy picsogós csaj legyek béna outfitben és rommá posztoljam az instagramot sajtótájékoztatókon felszolgált kajafotókkal, mert ez a "menő", holott jól tudom hogy az igényes és okos nőknek nem ez számít. Továbbra is úgy fogom csinálni ahogy eddig és a saját utamat járom, mert miattatok megéri és persze a lelkiismeretem sem látja kárát. Ha itt lennél most megölelnélek, minden szavadat nagyon köszönöm :*

      • jikka

        eszedbe ne jusson, nem menő :-)
        (bár most pont én is spenótos tésztát posztoltam, viszont azt én főztem, és az szökőévente egyszer fordul velem elő) :-)

        • Odil

          Az simán belefér, jajj csinálhatnál nekem is! Amióta nincsen mindent tudó és legjobban főző mamám, nem ettem spenótos tésztát és őszintén szólva azóta nem is igazán főzök. Gáz vagyok tudom, de nálunk a pasi főz.

          • jikka

            nálunk is főképp ő főz, én egyedül palacsintát sütök, meg spenótos bármit (kicsit függő vagyok), de ha csak lehet elkerülöm a konyhát, úgyhogy szerintem nem vagy gáz :-)

  • Adrienne

    Kedves Odil! Szerintem a te fejedben minden nagyon rendben van, ha érted mire gondolok… ;)
    Nem veled, vagy az elveiddel, elvárásaiddal van a gond, de ezt szépen le is vezetted a posztban, és mi akik rendszeresen olvasunk, csak bólogatni tudtunk a soraidat olvasva. Most kérhetnélek hogy soha ne térj le erről az útról, de tudom hogy úgyse fogsz, annál te okosabb lány vagy :)
    Ami az időhiányt illeti, ezt minden lány megérti, tele a net olyan blogposztokkal ahol a lányok sűrűn kérnek elnézést mert egyetem/vizsgák/nyaralás/munka stb. miatt nem érnek rá írni vagy a bloggal foglalkozni, de azt sose értettem hogy ezért miért kell mentegetőzni. Ha nem érsz rá, akkor nem posztolsz. Mert ez most egy ilyen időszak. Aki kitartó olvasód, aki szeret idejárni az úgyis megvár. Mindenkinek az életében vannak ilyen időszakok, napok/hetek/hónapok, aztán majd jön egy nyugodtabb időszak, amikor megint lesz időd, ilyen az élet, szerintem ezért felesleges mentegetőzni :)
    Egyébként meg a prioritás mindig a gyerek legyen, soha ne más, de ezt is tudod úgyis :)

    • Odil

      Nem fogok letérni, ezt megígérhetem ;) A sűrű elnézéseket én sem szoktam érteni, bennem azt hiszem a maximalista énem dolgozik amikor mindent meg szeretnék oldani egyszerre, de nem tudok jó anya, feleség, barát, nő, háziasszony, blogger és minden más lenni egy időben, mert szétszakadok. Mindennek megvan a maga helye és ideje, a családom áll mindenek felett, utána jöhet a többi, de igen, van amikor rosszul érzem magam ha valamivel kevesebbet tudok foglalkozni. Majd leszokom róla :) Köszönöm szépen, annyira közhely, de sokat jelent a támogatásod!

  • Adrienne

    Ja, és még egy megjegyzés: a fotók. Úristen, a fotóid! Annyira szépek, igényesek, pontosak. Most őszintén: hány beauty blog van a magyar blogvilágban? 100-200? Nem tudom, de azt igen, hogy egy kezemen meg tudom számolni, ebből hány blog képes értékelhető fotóproduktumokat felmutatni, és ebből Te vagy az egyik. Ha nem írnál egy sort sem akkor is ide járnék, de hálistennek írsz is,nem is akárhogy, így még jobb nekünk, olvasóknak :)

    • Odil

      Ja és igen, ezt is nagyon köszönöm, engem speciel halálra idegesít hogy képtelenek értékelhető fotókat készíteni, pedig nem a technika számít elsősorban, csak neki kellene ülni és addig gyakorolni amíg a lehetőségekhez képest elérik a legjobb eredményt. Én is pocsék fotókkal kezdtem és nagyon idegesített, máig lenne min javítani de igyekszem és ez a lényeg. Jó képek nélkül szerintem nem működik ez a műfaj.

  • kamiii

    Én téged tartalak úttörőnek a beauty blogok világában, a te nézeteiddel értek többek között legjobban egyet a sokból, várni fogom, hogy mikor térsz vissza, a minőségi munkáddal sikerült egy olyan olvasóbázist elérni szerintem, akik hűek maradnak hozzád :)

    • Odil

      Nagyon köszönöm a szavaidat kamiii, ezért a táborért bőven megéri így csinálni!

  • Szami

    Sajnos túl sok igényes és valamire való blogger jut erre az elhatározásra, ugyanilyen okok miatt, mint amiket fentebb vázoltál. Én csak annyit tudok erre írni, hogy köszönöm az őszinteségedet és az erőfeszítéseidet :)

    • Odil

      Én köszönöm hogy hozzászóltál, azért sem fogom feladni! :)

  • Nagyon köszönöm ezt a bejegyzést! Annál is inkább, mert nagyon kevesen és nagyon ritkán írják le ennek a bjútibloggerkedésnek az árnyoldalait!
    Aki nem került bele ebbe a körforgásba, az majd’ kiugrik a bőréből és az igen, kellek mégis felkiáltással odáig van meg vissza, amikor megkapja az első teszttermékeit #likeme. A megérdemlős kozmetikai cég tesztcsomagjáról megírt több poszt után nulla választ kaptam, a szempillanövesztős nyilatkozatába pedig belekötöttem és miután cseteltünk, hogy miként kreálják újra a nyilatkozatot, megírták hogy ok, küldik – na azóta is érkezik az a bizonyos mail…teljesen megértem, hogy mindenki remegve várja azokat a bizonyos meghívókat, de amíg jó eséllyel kis marketing gyakornokok nem túl alapos munkájára van bízva a bloggerlista, addig legtöbbször azokat a bejáratott bloggereket hívják, akiknél mindig minden jó és szép és isteni és omg.
    Az meg, hogy a blogger a saját felületén a saját, őszinte véleményét írja le és emiatt bojkottálják a cégek, az szégyen arra a cégre nézve, ugyanakkor sajnos nem veti vissza a vásárlási kedvet, meglesz a szép kis bevételük :(
    Továbbra is maradok hű olvasód, várom a posztjaidat, ami érkezik amikor érkezik, mi megvárunk vele. És vezesd a pénztárcánkat is a helyes irányba! :)
    Pusza: Reni

    • Odil

      Ez is csak azt támasztja alá amit leírtam, nekik teljesen mindegy ki tesztel és mit, a lényeg hogy minél több poszt legyen. Szerencsére vannak kivételek, de azt még el kell mondanom, hogy sok esetben tudom kik intézik a meghívásokat/termékeket és nehogy azt hidd hogy gyakornokok. Nem nem. A nagyobb/komolyabb cégeknél azért odafigyelnek a minőségre is, de az elsődleges szempont persze a népszerűség, ellentétben pl egy Rimmel sajtóval, ahol a Coty kb 50 lánnyal tartja a kapcsolatot. Most akkor számoljuk meg hányan írnak közülük minőségi blogot.. Na az ilyenekre nincs értelme elmenni, mert én érzem rosszul magam.

  • Lexa

    Akárcsak a többi kommentelő, én is egyetértek veled, nem is akarom ismételni amit a többiek írtak, ugyanazt érzem én is, röviden: maradj, és írj arról amiről csak szeretnél, mert olvasni fogunk és tudjuk, hogy a szívedből beszélsz, szerintem mindig is ezt szerettük a blogodban :) Szerintem nyugodtan szelektálj a felkérések között és csak azt vállald el ami egyezik az elveiddel a többieket meg magasról le kel sz..ni (sorry for the language). Úgy érzem a soraidból, hogy te inkább a lelkiismeretesebb emberek közé tartozol, értem ezt úgy, hogy jobban a szívedre veszed a dolgokat. Egyetértek azzal amit Nati írt, hogy lehet túl komolyan veszed az egészet. Mondjuk én sosem voltam egy parázós típus, úgyhogy könnyen beszélek. Persze megértem, hogy rosszul esik ha pl. rosszul írják a címzést (bocsi, de ezen a krémes szappanon kicsit nevettem :D) mert komoly munkát fektetsz a blogba, mindezt anyaként, de nem szabad, hogy az ilyen senkiháziak miatt abbahagyd vagy rosszul érezd magad. Nem kell velük foglalkozni. Viszont még annyit hozzátennék, hogy nagyon nehéz (főleg ha fiatalabb az ember lánya) ellenállni a felkereséseknek, mert ha esetleg egy drágább termékről van szó amire egyébként nem lenne keret akkor ez a csábítás1, a csabítás2 pedig, hogy úgy érezheti az ember, hogy ez egy elismerés, ugyanakkor a bejegyzésed után csak beigazolódott bennem amit eddig is sejtettem, hogy a cégeknek gyakran fogalmuk sincs kinek küldik a terméket. Mivel én körmös blogot írok ezért az előbbiek nem nagyon vonatkoznak rám, nem is kaptam még komolyabb felkérést, de már estem bele olyan hibába, amit bárcsak visszacsinálhatnék. Az biztos, hogy tőled csak tanulni lehet mind szépségápolás mind pedig a blogolás terén, szóval abba ne merd hagyni! :)

    • Odil

      Köszönöm Lexa, megtisztelsz, tudod, hogy nagyra tartom a munkáidat! Természetesen szelektálok, mindig is szelektáltam. Nem nem, még csak nem is krémes hanem keremes szappan amit már végképp nem értek. :D Igazából igen, egyrészt mindent a szívemre veszek, másrészt kikérem magamnak, ebben a blogban rengeteg munka van és legalább annyival tiszteljenek meg hogy tudják kit hívnak meg. Ha soha senki nem ír vissza és nem mondja ki mit gondol, akkor nem változik a helyzet. Különbséget kell tenni a blogok között, mert sajnos engem is egy lapon említenek a tinikkel és pont ahogy Mara is mondta, azzal nyugtáznak hogy „ja, te is írsz egy ilyen kis szart”. Igen, azt is értem és megértem ha nehéz ellenállni, néha nekem is az, de hosszabb távon nem kifizetődő mindenbe beleugrani mert könnyen megbánhatod. Én is változtatnék néhány dolgon de már mindegy, ahogyan eddig is, ezután is a saját utamon megyek és nem akarok megfelelni (próbálok nem). Köszönöm szépen hogy mindezt leírtad!

  • bettynova

    Szia Drága!
    Remélem, jó értelmezem és maradsz, nem szünteted be végleg a blogolást. :-) Az őszinteséged és a minőség, simán megéri nekem a ritkább bejegyzéseket is.
    Egyébként örülök, hogy Reni írt előttem, mert vele nemrégiben beszéltünk egy kicsit valami hasonló témában, hogy mennyire frusztráló tud lenni a céges jelenlét. Ha jó írásokat közölsz, amiben sok a munka, de nem keresnek meg, illetve ott van a másik oldalon a sok kamubárónő, aki konkrétan bármit leír bármiről, és őket meg meghívják mindenhova…És, szerintem rohadtul nem érdemlik meg! Ennyi. Nem vagyok irigy, mert ami kell, azt megveszem magamnak, de igenis idegesít, ha tudom, hogy egy blogon csak kamu van kamu hátán és ott vigyorog a blogger az összes sajtóizén. Idegesít. És az sem esik jól, hogy valakit meg nem látok ott, ahol szerintem ott kellene lennie. A sok kamubárónőt én már régen nem olvasom, minek, amikor tudom, hogy egy hét után ír alapozóról tesztet, egy alkalom után meg bármiről, hiteltelen.
    Ezt is muszáj leírni: tudom, hogy a cégek azt szeretnék, ha minél előbb lenne teszt meg minél pozitívabb lenne, de én sem olvasom el a 69. szempillanövesztős írást egy héten belül. Sorry.

    • Odil

      Maradok csak ki kell fújnom a gőzt :) A Renihez írt választ mindkettőtöknek mondtam! Én is úgy vagyok vele hogy ami kell azt megveszem de tény hogy nagyon frusztráló tud lenni amit mondasz, engem is zavar illetve talán rosszul esik, de az olvasók a lényeg, a minőségi olvasók és amíg vannak, ahogy vannak, az mindent megér nekem, sokkal többet kapok tőlük mint egy szaros sajtótájékoztatótól ahova a szomszéd nénit is meghívják. Ide miattad jönnek! Az már más kérdés hogy hányan szeretnének úgymond megfelelni a cégeknek például azzal hogy gyorsan kiposztolnak valamit, legyen akár sajtó, akkor termékteszt...

  • Momo

    “Az legy aki vagy, erezd jol magad” Szeret! <3

  • Kisó

    Leírtak már előttem mindent, amit gondoltam, csak jelezni szerettem volna, hogy itt is van egy támogató olvasó! :)

    • Odil

      Örülök hogy jelezted, köszönöm! :)

  • Niki

    Amikor én elkezdtem követni a szépségblogokat, a legtöbben csak akkor kezdtek bele. Végig követtem pályafutásukat. A fiatalok által legtöbbet látogatott, Magyarország “legmenőbb” bloggerei 3 éve még sehol se voltak. Szembetűnő fejlődésen mennek keresztül, de még a youtuberek is. Míg régen egy hónapban 3 terméket mutattak be, most már heti rendszerességgel 4-5 termékről beszélünk. Minden második blogger-youtuber azt mondja magáról, hogy extra érzékeny bőrű, és ekcémás. Nem véletlenül, mohóságból mindent magukra kennek. Folyamatosan váltogatják a krémeket. Az olvasóik pedig csak sóvárognak. Folyamatosan újabbnál-újabb termékeket ismernek meg, amelyeket csak felületesen mutatnak be nekik. Egy újabb, menőbb, emberközelibb, köntösbe bújtatott TeleShop-ról beszélünk.
    Hánynom kell ettől az elszabadult helyzettől. Webshopok keresik fel a fiatal írókat, videósokat. Ingyen ruhákkal, ékszerekkel és sminkekkel csábítva magukhoz őket. Lehet, hogy objektíven közelítik meg a termékeket, és elmondják a tiszta véleményüket. De egyáltalán nem tartom fernek az olvasókkal szemben.
    Körülbelül ugyan abból az anyagi helyzetből kellene eredetileg gazdálkodniuk a bloggereknek, mint az olvasói nagy részének. De ezáltal teljesen elferdült képet mutatnak a fiataloknak. Nincs szükség 3 féle alapozóra, 2 púderre, 3 pirosítóra és 2 highlighterre egy hétköznapi sminkhez.
    Nem adnak megfelelő ismereteket, nem mutatnak megfelelő példát. Csak felmutatják, hogy a legdrágább drogériás és gyógyszertári márkák közül mennyi, és mennyi termékük van. De azt nem magyarázzák meg, hogy miért rózsaszín biodermát, és miért nem zöldet használnak.
    Számomra nyilvánvaló ki a mohó blogger és youtuber, ki az akinek a véleményében hinni csak annyira, mint a télapóban lehet. De egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenki ugyan így van, főleg a tinédzserek. Szomorú idők ezek. De az olyan blogok mint a tiéd, vagy MsTindigo szépségreceptjei, és még rengeteg lassabban feltörekvő lány/nő/asszony írásai szembeállnak a fizetett bejegyzésekkel.
    2014 a Tudatosság éve, mindenki jobban oda akar figyelni önmagára, arra amit magukra kennek, szerencsére a legtöbben több fronton utána néznek a kiszemelt terméknek. Így veletek egy egységesebb képet kap az emberfialánya.

    • Odil

      Kedves Niki! Nagyon jól megfogalmaztad és sok mindenben egyet is értünk. Én is úgy gondolom, hogy rengeteg mohó, felelőtlen blogger/youtuber van aki rossz példát mutat (bár nekem a hazai youtuber felhozatal szinte nevetséges) és tudás vagy megfelelő információ nélkül osztogat tanácsokat vagy ad el termékeket. Remélem hogy ez a tudatosság éve és az a tapasztalatom hogy egyre többen figyelnek oda arra mit vesznek, esznek, kennek magukra, ehhez szeretnék én is hozzátenni és egy olyan blogot működtetni ami segít benne. Abban nem teljesen értek egyet hogy ugyanolyan anyagi forrással kell rendelkeznünk, mert amíg egy tinilány zsebpénzből, egy kereső nő (eltérő) fizetésből gazdálkodik. Csak a saját környezetemben látom, hogy van aki egyszerűen nem akar vagy nem tud 1-2 ezer Forintnál többet "áldozni" a bőrére, míg más megveszi a Paula's Chioce hidratáló krémet. Ennek a műfajnak éppen az lenne a lényege, hogy megkímélje avagy segítse a tudatos vásárlást, segítsen eligazodni ebben az óriási kínálatban, hiszen a nyomtatott sajtóban nem írhatnak arról mennyit árt vagy használ egy adott krém, mert a reklámokból tartják fent magukat. A blogger dolga az lenne, hogy túlmutatva a marketingen, megfelelő tudással, gyakorlattal és alapossággal írja a cikkeket. Hiába a sok ingyen termék, ha jól tudják kezelni akkor mindenki előnyére válhat.

      • Niki

        Igen, azt a részt rosszul fogalmaztam meg. Nem kell, csak általában az ember körülbelül belövi, hogy azt a bloggert követi, akinek az ajánlásait meg is tudja vásárolni. Azok az egyetemista fiatal lányok, akik youtube-ot, és blogot is vezetnek nagyjából abban az anyagi helyzetben lennének mint az átlag korosztályuk, mint én. De evvel a sok ingyen termékkel, kezeléssel, ruhákkal, ékszerekkel kicsit megborul a szekér. Csak 21 éves fejjel gondolkodok, szóval már van egy kisebb keresetem, de emellett a tanulmányaimon van a fókusz. És ez a becsapás az egészben. Amikor egy ideig még tartottam a tempót, ha szimpatikus újdonság volt, azt meg tudtam venni. De már annyi mindent tolnak bele az arcomba, hogy lehetetlen.
        Nagyon jó példa a Micellás víz. Tudom, hogy több youtuber kapott ajándékba micellás vizeket, hát én nem voltam hajlandó vásárolni, mert nem derült ki melyik márka a megfelelő. Mert 2 hónapon belül 1 személy bemutatott vagy 6 féle micellást, amiből mind csúcsszuper, hát annyit elhasználni sem lehet, sőt még csak kitapasztalni sem.
        Azt hiszem teljesen egyet értünk.
        Illetve te első sorban édesanya vagy, ezt szerintem mindenki tiszteletben tartja, és értékeli. Ha egy hónapig nincs új bejegyzés, akkor nincs. Szerintem magyarázkodni sem szükséges. A kemény mag megmarad, és azt a havi 1 bejegyzést is értékelni fogjuk.

        • Odil

          Oké így már értem és persze meg is értem. Ebben teljesen igazad van, sajnos ez az amerikai/angol példa, ahol nem egy 20 éves lány már "világsztár", itthon igyekeznek ezt visszaadni, pedig hát na... bőven van különbség minden téren. A micellás vizekről tudnék mesélni, de akár azonnal felvázolom Neked az összeset röviden :) Nem is igazán magyarázkodni szerettem volna, inkább csak leírni mindazt ami nyomasztott az utóbbi időben. Önző módon most jó megkönnyebbülni és nem aggódni azért mert nem lehetek teljesen őszinte. Tudom és köszönöm, sajnos csak közhelyes tudok lenni, de sokat jelent nekem!

  • Lolli

    Amit csinálsz, annak értéke van! Gyönyörűek a fotók, és a saját őszinte véleményedet írod, amire nem kis számban vagyunk kíváncsiak!
    Egyébként nem hasonlítanék össze egy körmös posztot, egy komolyabb leírással. Hiszen mi lenne, ha nem létezne spontaneitás? Az is része az emberi természetnek.
    Van mikor én sem szólok hozzá, de legalább tudom, hogy hol találok hasznos információkat! :)) Nálad biztosan!
    Olvasok olyan bloggert is, aki sokkal keményebben szokott fogalmazni, ha hülyének nézik.. :D Ő kerek-perec megmondja ha nem tetszik valami, akármit is küldenek neki.

    • Odil

      Köszönöm Lolli :) Én csak arra gondoltam hogy néha egyszerűbb kiposztolni egy lakkot a fb oldalra, mert valahogy azt mindig sokan szeretik, míg egy olyan cikket amin sokat dolgozom kevésbé értékelnek vagy véleményeznek. A megfogalmazás már mindegy, én ilyen finom kis lélek vagyok de a lényeg ugyanaz :)

  • Én is várlak vissza. Nem számít a téma és az időpont, bármit írsz, bármikor én azt elolvasom.
    Örülök, hogy megírtad ezt, mert sokat lehet belőle tanulni. Én sok blogról iratkoztam már le olyan “tesztek” olvasása után, aminél a szöveg teljesen ellentétes volt a képekkel… (pl. a “csoda”spirál, de ezt pont beszéltük is. :) ) Én sem régóta írok blogot, ráadásul mostanában ritkák is a bejegyzések, mert teljesen megváltozott az életem és még tart a megszokási időszak. Mikor hazaérek, jön a házimunka, utána meg már nem sok idő van az alvásig és azért van életem is. Hiányzik az írás, de ha tudom, hogy nincs rá elég időm, akkor inkább nem is kezdek hozzá, mert nem fogok kirakni valamit csak azért, hogy több legyen a blogon a bejegyzés.

    • Odil

      Köszönöm Ági! Igen, tudom, azt éppen ezért nem hagyhattam ki, pedig szintén tömegmarketing volt. Velem is ez a helyzet, gyerek, pasi, háztartás, munka, barátok és még én is itt kullogok valahol a sor végén.. Szintén nem fogok tölteléket kitenni és már azt is tudom, hogy az olvasóim így is szeretni fognak :)

  • katacita

    Szerintem itt nagyon sokan értékeljük az őszinteségedet, és azt, hogy nálad tuti nem fut bele az ember az aktuális sajtótájékoztatós posztokba, amelyek rendszeresen végigsöpörnek annyi blogon.
    (Amúgy ilyenkor a cégek komolyan azt várják el, hogy magáról a sajtóeseményről írjon a blogger? Csak mert szerintem ez minden, csak nem ösztönző, ráadásul némileg visszatetsző, ahogy a repiajándékokkal meg kis ingyenes csomagokkal villognak a lányok. Egyébként imádom, amikor pörgetem végig az instagramot, és már a 4. csaj posztolja kb. ugyanazt a képet az aktuális rimmel sajtótájékoztatóról a tetőteraszról meg a kis étvágygerjesztő falatkákról:D)

    A lényeg, hogy ha az őszinte véleményednek az az ára, hogy kevesebb lesz a poszt, akkor is megéri, mert tudom, hogy hozzád mindig érdemes benézni, mert nem a cukiságok meg a “háromméteres állvány” szintű bejegyzések illetve 60 milliószor lerágott csontok töltik meg a blogot, hanem értelmes, felnőtt nőhöz méltó szövegeket találok. Ráadásul szerintem nagyon kreatív ember vagy, bizonyára ingyencuccok nélkül is tudsz elég témát találni, már csak az időmenedzsment sikerességéhez drukkolok:) Engem különben nem zavar az sem, ha nem vadiúj termékek tesztjeivel találom magam szemben egy blogon, szóval felőlem jöhet minden, ami téged érdekel és foglalkoztat, szóval hajráá! :)

    • Odil

      Dehogy várják el! Az életben nem mondta nekem senki hogy orrba-szájba nyomatni kellene mi volt a kaja vagy ilyesmi.. Persze, a Rimmel tájékoztatón az volt a lényeg hogy a tetőn volt és fincsi falatkákat tálaltak. Erre mondtam egyszer Marának, hogy enni otthon (vagy bárhol máshol) is tudok :D Még nem tudom mi az ára, talán megköveznek majd ha egyszer én is elmegyek valamelyik eseményre :D Meglátjuk. Igazából magam miatt és miattatok írtam le mindezt, a többi már nem érdekel, ilyen vagyok és merem vállalni. A baba pedig már nem is baba, de nagyon sok időmet elveszi ami jó, mert fantasztikus kölök de persze nagyon szeretnék néha egy kis időt magamra is szánni, ilyenkor jöhet a blog. Szeretem ezt csinálni és amíg így van, addig meg fogom oldani :) Köszönöm, olyan béna ez a szó, nem fejezi ki amit mondani szeretnék, de köszönöm!

  • Szilvi

    Számomra csak még értékesebb és hitelesebb lett a blogod ezután a cikk után. :) Legalább most már biztos lehetek benne, hogy nem csak úgy beszélsz a nagyvilágba, hanem ténylegesen jót akarsz, nem csak népszerűséget. Köszönöm neked és várom a következő bejegyzéseket is! :)

    • Odil

      Én köszönöm Szilvi! ;)

  • nuada Stenonis

    Pontosan azért szeretem, szeretjük a blogodat, mert Te ilyen vagy és így vezeted. Hiteles és értékes, mindig. Annyit és akkor írsz, amennyit és amikor tudsz vagy akarsz, senki nem szólhat meg ezért, és mi biztosan itt leszünk. Ennyi :)

    • Odil

      Én pedig nagyon hálás vagyok érte!

  • Arabella

    Azt gondolom, tudod, hogy kedvelem a blogod és a személyiségednek azt a részét, amit ezen keresztül megismerhettünk, de azt hiszem, a blogolás-cégek ügyében nem egyezik teljesen az álláspontunk. Sokáig én is csak az olvasókkal szemben éreztem felelősnek magam, ez odáig terjedt, hogy ha kaptam valamit tesztelésre, akkor azzal sokkal-sokkal kritikusabb voltam, mintha én vettem volna. Aztán rájöttem, hogy ez sem fair. Az adott cégnél is egy ember ül (általában én is úgy sejtem, hogy egy gyakornok vagy asszisztens), ő keres meg, ő ír meg véletlenül hibásan egy levelet stb. Érte is felelős vagyok. Ha valamiről nagyon rosszat írok, neki ártok, az ő fejét fogja leszedni a főnöke, ő veszíti el az állását… Szerintem ezt az oldalt is érdemes figyelembe venni, és kicsit elnézőbbnek lenni, mert a másik oldalon is ugyanúgy emberek vannak.

    Plusz ahogy én észrevettem, nálam nem is nagyon szeretik az olvasók, ha valamiről negatívat írok – így inkább ami olyan, mellőzöm. Persze ha valami mégis érdekes, megosztom róla a véleményem, de nem erőltetem már az olyan bejegyzéseket, amik kifejezetten csak arról szólnak, hogy egy termék milyen rossz.

    A fentiek közül nekem egyedül a Realash-sal volt dolgom (ne haragudj, hogy megnevezem őket, de most az én esetemet írom meg, és én ha mesélek valakiről, jobban szeretném megnevezni), a nyilatkozat alapvetően nekem sem tetszett, hosszasan gondolkodtam is rajta, de aztán egyrészt arra jutottam, mint te, hogy nincsenek a helyzet magaslatán, másrészt hogy ezzel csak magukat próbálják védeni. Ha írok a szempillakencéről tesztet, használják a szövegemet és a képeimet egészséggel, még jó pont is, hogy engedélyt kértek. Volt már olyan, hogy kaptam valamit, készítettem róla egy nem túl hízelgő posztot, majd a képemet megtaláltam a webshopjukban.

    Ez már kicsit más téma, de ha már érintőlegesen felvetődött, csak írok erről is kicsit: “fontos szerepet játszik a jó illat, a csomagolás vagy egy hatásos reklám” – van, akinek fontos, van, akinek nem. Ha valakinek az, válogasson aszerint, keressen olyan tesztet, amiben ez van kiemelve, ne feltétlenül a te arcápolási posztjaidat kövesse. Akinek pedig az összetevők a fontosak, az neki szólót olvasson, nincsen ezzel gond. :)
    (Én egyébként vállalom, hogy nem tartozom az utóbbi kategóriába, nem “hiszek” az összetevőlistákban, a szép és a csúnya összetevőkben, csak a saját tapasztalatomnak és a bőrömnek hiszek. Én ezért már arcápolással foglalkozó bejegyzéseket nem is kifejezetten olvasok.)

    Remélem, nem bántalak meg ezzel, egyáltalán nem az volt a célom, ez most csupán kikívánkozott. :)

    • Odil

      Nem bántasz meg, csak nem értünk egyet :) Én nem hiszem hogy kritikusabbnak kellene lennem ha kapok valamit, ugyanolyan objektíven nézem mint bármi mást. Sok esetben tudom ki intézi a meghívásokat/csomagokat és nem gyakornokok. Valamirevaló cég odafigyel arra kivel reklámoztatja magát, ezért van a marketing manager vagy a junior marketing manager, sőt még őket is felülbírálják/hatják. Ahol a tömegmarketing a lényeg és nem ássák bele magukat, ott mindegy és vannak bejáratott listák amiket a pr-os továbbküld az ügyfeleinek. Én egyáltalán nem gondolom hogy felelős lennék azért aki a másik oldalon ül, nem őt minősítem hanem a terméket/szolgáltatás és nagyon szomorú lenne ha ezért valaki elveszíteni az állását. Őszintén szólva nem értem miért baj ha árnyoldalakról is szó van, nem teljesíthet minden jól, a rossz tapasztalatok is hozzátartoznak az egészhez és számomra éppen ez a műfaj lényege. Az a másik, hogy én most saját magamról beszéltem, nekem számít hogy mit ajánlgatok és fel szoktam hívni a figyelmet az esetleges kockázatokra/mellékhatásokra, teljesen mindegy hogy ez bőrápolási vagy smink esetleg napozótermék. Nekem ez így kerek, mert lehet hogy jó illata van, gyorsan felszívódik vagy amit preferálni szoktak, de azt sem árt tudni miért és ne haragudj meg érte, de nem tudok mit mondani arra hogy "nem hiszel" az összetevőkben. Mindenkinek szíve joga eldönteni mit ken magára, az én blogomon vannak és lesznek is kiegészítő infók amiket számításba lehet venni vagy nem, ez már opcionális.

      • Arabella

        "Nem bántasz meg, csak nem értünk egyet :) " - örülök, ha így érzed, mert pont ezt szerettem volna érzékeltetni, hogy nem bántani akarlak, csak különbözik a véleményünk. :) Én sem gondolom, hogy kritikusabbnak kéne lenni, nekem pont az volt a gondom, hogy az voltam, pedig úgy lenne igazságos szerintem, ha egyforma "elbírálás" alá esne a vásárolt és a kapott termék. Nálam ez nem mindig volt így, a kapottakkal szemben egy időben szigorúbb elvárásokat támasztottam. Én felelősnek érzem magam értük. A blogokkal való együttműködésnek nem kis kockázata van. (Most épp én is hasonló területen dolgozom, igaz, más termékekkel foglalkozunk, nem szépségápolással, de bevallom, bár felvethetném, hogy működjünk együtt bloggerekkel, nem fogom. Túl bizonytalan, és könnyen sülhet el negatívan, amit én nem vállalok. Arról már nem is szólva, hogy milyen lenne, ha valaki azt írná meg, hogy mondjuk nem voltunk elég kedvesek a levélben, amiben megkerestük. Nekem ez a hátam közepére sem hiányzik.) Én sem értem, miért baj, és szerintem is hozzátartozik, de nálam az olvasók nem szerették valamiért... így már nem erőltetem. Aztán lehet, egyszer mégis megint lesznek hasonló bejegyzések, mert bele-belefutok néhány botrányos termékbe... Értem, hogy magadról beszéltél, én is magamról, ezért is írtam a végén, hogy ez most csak kikívánkozott, az arcápolásnál meg azt is, hogy más téma. :) Azzal sincs gond, ha neked így kerek, akinek hasonló szempontok a fontosak, annak tökéletesek az ilyen írások, akinek pedig nem, annak nem, nem kell vele foglalkozni - de azt hiszem, ezt is írtam már. Nem is kell mit mondani arra, hogy nem hiszek az összetevőkben. :) Igazság szerint nem is lehet, mert nem fejtettem ki bővebben, miért gondolom így - ha nem baj, ez így is maradna, én ebben az ügyben nem akarok senkit befolyásolni, az elméletemet inkább megtartanám magamnak -, viszont az általam követett irányban (nagyon tömören és röviden: nem feltétlenül az összetevőlistára hagyatkozom) a magam részéről egyre biztosabb vagyok, minél többet megtudok erről az iparról. De attól még, hogy én ezt követem, rajtam kívül nem kell senkinek. Viszont emiatt én az összetevőkre koncentráló (sőt, egyre inkább az arcápolásról szóló) írásokat kihagyom, nem feltétlenül nálad, ez mindenkire és mindenre érthető. De ezt is írtam már. :)

  • Gelányi Anikó

    Kedves Odil !

    Kezdő bloggerként én is remélem, hogy tudok majd olyan őszinte lenni a jövőben is mint most, ha majd kapok megkereséseket (bár egyet már kaptam, de arról is tök őszintén írtam :) ) és nem csak a saját magam által beszerzett termékeket tesztelem.
    Teljesen egyet értek Veled és azzal amit megfogalmaztál.
    Szeretem olvasni a véleményeidet, bejegyzéseidet. Remélem a továbbiakban is olvashatjuk majd, még akkor is, ha kevesebb lesz. :)

    • Odil

      Köszönöm szépen Anikó! :) Sok sikert Neked is!

  • Csipkelany

    Pontosan ezt érzem én is. Egyszerűen már az olvasóktól is csak jönnek az elvárások, hogy miért nem az van, miért nem így, miért nem úgy.... megértem, hogy sok tizenéves unatkozik otthon és várja ezeket, ugyanakkor nekem is van életem, munkám, párkapcsolatom, barátaim és mivel nem ebből élek, sajnos nincs annyi időm mindig a blogra /Yt-ra, amennyi elég lenne minden (beleértve a saját) igényeim kielégítésére. Az pedig, hogy mások szinte követelik, hogy ennek ellenére ezt vagy azt csináljam pedig már -már sértő tud lenni. Még agyalok a megoldáson én is..

    • Odil

      Nekem a pihenés most nagyon jót tesz, sok mindent át tudtam gondolni és értékelni magamban. Azok az olvasók akik követelőznek, nem Veled foglalkoznak első sorban és ez nagyon rossz. Szerencsére ilyet még nem tapasztaltam, de tudom milyen nehéz lelkiismeretesen blogot vezetni az élet mellett. Pihenj egy kicsit, talán Neked is segít megtalálni a megoldást!

  • Andus

    Sokáig gondolkoztam én is egy kicsit ilyesmi bejegyzés írásán, de úgy voltam vele, hogy ebből csak a picsogás jönne le mindenkinek, nem az, amiről írnék és komoly probléma.
    Nagyon sok mindenben egyetértek veled, de vannak egyéb meglátásaim is ebben a dologban.
    Szerintem a tömeg marketing nem feltétlenül rossz, ha a marketinges cég normálisan választ tesztelő személyeket. Van olyan a blog világban akinek élvezhetetlen, konkrétan ki is mondom: szar írásai vannak. Hogy miért? Tőmondatokban ír, néha még értelmezni sem tudom. De a legnagyobb baj az, hogy semmilyen javuló tendenciát nem látok az illetőnél, tehát nem az a baj, hogy nem tud írni, hanem az, hogy hosszabb idő elteltével sem tud fejlődni.
    A tömeg marketinggel nem lenne bajom, de szerintem illő 30 lány után befejezni az osztogatást. Bár ez ellen megoldásként van egy ötletem, de szerintem nem sok cég alkalmazná. Én arra gondoltam,mi lenne ha a lányok hasonló értékben összeválogathatnának maguknak kisebb csomagokat, ár-limittel együtt. Mert ha nem lenne ár limit, ott bizony lenne baj…. Csak egy helyen bukna meg az elméletem: ezeknek a tömegmarketingeknek sokszor az újdonságok beharangozása a lényeg. Ha valahol csak 1 újdonság van, az szívás. Bár lehetne azzal segíteni, hogy a mellé az 1 egyen termék mellé válasszon valami egyedit is az illető. Így valamilyen szinten kiküszöbölhető lenne az egész.
    A szempillanövesztős céges dolog….Elég sok e-mailt váltottunk a hölggyel, végül nálam is sikerült egy olyan problémának felmerülni, hogy bizony át lettem keresztelve. Elég rosszul esett. Ráadásul kellemetlen helyzetbe is hoztak a levelükkel, mert én már említettem a blogon hogy az első félidőnél jönnék a részeredményekkel. Erre fel írnak egy e-mailt olyan 3 hét múlva, hogy jó lenne ha írnék a termékről valamit a blogon mert ők nem láttak semmit. Nagyon mérges voltam, mert ha kiküldök valakinek valamit akkor nézem a blogját. (Főleg, hogy utólag megtudtam nem olyan sok lánynak lett ez a dolog kiküldve.) És akkor a legvégére: Szerinted nekem mi jött le a történtek után? Nem csak az, hogy itt szó sincs profizmusról, hanem az, hogy még a partnerekkel sem törődnek igazán. És ez azért ciki…Ebben akkor mi a partnerség? Több partnerség szorult egy elég munkakerülő szaktársamba is, pedig ő aztán…Na mindegy, szerintem érted mit akarok ezzel a párhuzammal mondani.
    Ráadásul kicsit úgy éreztem azzal a siettetős e-maillel beleköptek a levesembe. Én alapból úgy ígértem a blogon, hogy félidőnél eredményről lesz beszámoló, hogy lássák, nem egyik napról történik ez a másikra. Na már most gondolhatod, hogy aki tudott az e-mailről, az gondolom mind azt hihette, hogy na ez a paraszt Andus is beállt a sorba és engedelmeskedik a cégeknek. Közben meg szó sem volt erről, változtatni meg azért nem változtattam a bemutatási terven, mert ha már előre megemlítek valamit, segget nem csinálok a számból……
    A bloggertalálkozókról:
    Én azt érzem ezeken kiváltság lenni, és ezért is dicsekszik el ezzel sok lány. Nem is lenne gond a sok, erről szóló bejegyzéssel, de nagyon sokaknál ezek a bejegyzések kimerülnek a: finom volt a koktél, isteni volt ez a tojáskrémes szendvics, sütemény stb… És ezeknek mi értelme? Ki a túrót érdekelnek ezek a dolgok? Meg az a kedvencem, hogy annyit sikerül írni sokszor ezekről a tájékoztatókról, hogy: sok érdekes dolgot hallottunk. De mit?
    Lehet hülyeségnek tűnik, de én erre találtam ki azt a megoldást saját magamnak is, hogy kettészedem a tájékoztatókat. Szokott lenni egy könnyedebb hangvételű cikk, ami az eseményt mutatja be nagy vonalakban, és van egy amolyan információs bejegyzés. Persze, gondolom ez sokaknak fellengzésképp hat, hogy a francért emlegetem annyit az adott találkozót, de én úgy gondolom, jobb ha két szemszögből közelítem meg. Magamnak is megnyugvás és jobb érzés ha 1 könnyedebb hangulatú bejegyzést is írhatok, a látogatók közül meg ki-ki megválogatja hogy melyiket akarja olvasni. Vagy nem olvasni….
    Idővel ahogy belemerültem ebbe az egészbe egyre több gond fogalmazódott meg bennem is a sajtót-kkel kapcsolatosan. A legnagyobb baj az, hogy sok bloggernél azt veszem észre, hogy két nagy véglet van. Van akinél belesüpped a sok használatlan cucc közé a kapott termék és legközelebb a blogsale-en kerül elő bontatlan állapotban. A másik nagy gond az, amikor valami újdonság van és valaki elkezd versengésből minél előbb bejegyzést készíteni a termékről, akár 1 hét használat után (vagy kevesebb használat után). És ezek annyira kiábrándítóak. Meg a “nem tudok róla sokat mondani, de eddig bevált”-féle mondatok a halálba kergetnek. Akkor minek van a tesztelési időszak, ha nem tud valaki normális információkkal szolgálni egy termékről?

    Most lehet meg fogsz sértődni, de szerintem ettől a bejegyzésedtől nem hiszem, hogy változna úgy bármi is. Hozzáállás, tömegmarketing, bármi. Egy cégnek nem a minőség lesz a fontos, hanem a nyomulás, mert nagyon nagyon nagyon sok gyenge akaratú ember él ezen a világon. Ha már 8 blogon olvasnak valamilyen formában valamiről, majdnem 90% az esély rá, hogy meg is veszik azt. Hajlamos vagyok néha én is ebbe a hibába esni, ha rosszabb napjaim vannak lelkileg. És ezen van a hangsúly. Fogyasztói társadalomról van szó, a kutyát nem érdekli hogy beválik vagy sem, ha vagy olyan hülye, hogy megveszel valamit alaposabb utána nézés nélkül, akkor ez a te bajod lesz, kész, nyista. Az a lényeg úgyis, hogy ne váljon be minden hosszabb távon…Vagy ha mégis? Akkor jön a jó régi megszüntetéses módszer. :) Legalábbis drogériás vonalon eddig ez vagy 4x bejött. Gondolhatod, hogy mennyire kezdem magam szerencsétlennek érezni, ha végre találok valamit, akkor ha bejön, pánikszerűen kezdem újravenni mert tele van a gatyám lassan, hogy tényleg lesz-e akkor a boltban, ha elfogy?!
    Visszatérve a bloggertalikra: a megoldás az lenne, ha valódi értéket sikerülne közvetíteni sokszor, nem a vihogós szelfikkel, peace jelekkel teletűzdelt vackokat, mert abból semmi érdemi információ nem jön le. És ezzel nem azt mondom, hogy nem lehet bohóckodni, mert lehet….de nem biztos, hogy ezt több száz embernek ilyen formában kell publikálni. Vagy ha így publikál valaki, az se gond, de akkor adjon is valami normális információt. Én ezt a részét sajnálom nagyon.
    Az a legnagyobb baj, hogy nagyon sok olyan blogger van, aki jobban megérdemelné hogy ilyen helyekre hívják el, de ez nem fog bekövetkezni. Pedig, ha belegondolsz, nem csak neked és a lelkiismeretednek jó, hogyha igazat írsz a termékről. Ha valami nem jó, azon javítani kellene, hogy olyan legyen ami tényleg sokak számára beválik. Inkább örülniük kellene a cégeknek, ha valaki meglát valamilyen hibát és ez ellen szót is emel a blogon, mert ugye a kutatás fejlesztés sokat elvisz mindenhol…de akkor legalább lenne egy irány, amerre elindulhatnának fejlesztés terén. De így….ebből semmi sem lesz. Na meg gondolom ide is ráhúzhatom azt, hogy fogyasztói társadalom vagyunk, ha valami nem jó, nem megjavítjuk, hanem új kell, jobb kell, pazarabb kell (legalábbis a reklámok szerint). :D
    Az a baj szerintem, hogy ugyan megírtad az igazságot, amit már eddig is sokan sejthettünk, de változásra nem igen hiszem, hogy számíthatunk. Itt csak az segítene, ha nagyon sok látogató egyszerre pártolna el az ilyen bloggerektől, de ez nem fog bekövetkezni szerintem, mert van aki elég sunyi módon veszi palira őket. Ráadásul én azt vettem észre, hogy a cégek is kezdenek egyre jobban sunyizni. Tehát az, hogy már lassan minden 5. márka azzal kezdi a tesztelést, hogy fizetnek is pénzt, csak írjál róluk, az azért nekem durva. Vagy ott van az, amit velem akartak megcsinálni…Elkérték a privát számomat, mondván fontos a részletek egyeztetése, meg így meg úgy, akarnak személyes találkozót, kontaktot. Eltelt X hét, semmi jelentkezés. Majd kaptam egy e-mailt hirtelenjében, hogy a tesztelésre szánt csomagot elküldték a címemre. Hova is? Mert, hogy a telefonszámomon és az e-mailemen kívül nem tudott semmit sem a cég, és nem is hívtak. Megírtam nekik, hogy az e-mail vagy tévesen lett elküldve, vagy valami nagy gond van náluk, mert sohasem adtam nekik felvilágosítást a lakcímemről. (De közben e-mailben már nyüstöltek, hogy írjam ám a cikket, jó lenne ha meglenne, rakjam ám kifele minél hamarabb, hogy mire megérkezik a csomag, már addigra is az ismeretekről adjak számot az olvasóimnak…) Érdekes a csomag azóta se jött meg, de még egy válasz e-mail sem jött. Bár sejtettem, hogy nem az orosz maffiával állok szemben, mert igencsak megijedtem volna ha úgy kapok csomagot, ha meg se adom előtte a címem. De a lehúzásos része nagyon szarul esett, hogy úgy követeltek volna bármit is tőlem, hogy 1. nem adtak nekem semmit, 2. konkrétan úgy érzem hazudtak nekem, mert még vissza sem írtak, hogy ja bocsi, téves volt…. Meg se próbáltak magyarázkodni, és ez a legrosszabb ami történhet, hogy a közönyösség ilyen formát ölt. Minden esetre én is úgy látom, hogy aki tisztességesen próbál meg boldogulni a blogger társadalomban és az igazat írja a termékekről, az rohadt gyorsan a perifériára kerül.
    Ami egy kicsit zavart ebben az írásban, az az, hogy ilyenkor amikor szó van más bloggerekről, mindig kicsit úgy érzem, hogy rólam is van szó. Holott tisztában vagyok vele, hogy a blogom nagyon nem a repicuccokra épül, mégis néha elkap egyfajta pánikhangulat, hogy te jó ég, mi van ha a saját látogatóim így látnak engem, hogy ilyen szar alak vagyok. Aztán 1-1 kérdőívet visszaolvasok, hogy hátha valami elkerülte a figyelmem, de amikor másodszorra olvasom azt, hogy hitelesnek tartanak, akkor megnyugszom.
    Arra akarok kilyukadni, hogy lehet az ilyen meg nem nevezésekkel, sejtetésekkel néha többet árt az ember, mint amennyit használ, mert bennem is felmerült egy kicsit ez a mi van ha rám érti az Odil, hogy én ilyen blogger vagyok. Aztán persze tudom: akinek nem inge…. És azt is megértem, hogy miért van ez, hogy név szerint persze nem nevezünk meg embereket, mert az 1. nekik is ciki, 2. vannak olyan surmó bloggerek akik képesek letörölni is bizonyos bejegyzéseket, csak hogy nagy okosan, utólag bizonygassák az igazukat, hogy ők aztán nem. Na és persze a nyílt konfrontálódás sosem jó, mert utána aztán tuti felmordulna mindenki… a trollok száma is igencsak növekedne azon az oldalon, ahol valaki ezt nevekkel együtt vállalná fel és megnevezne bizonyos embereket.
    A legnagyobb baj viszont itt még mindig az, hogy ez a bejegyzésed, pont azokhoz nem jut el, akiket valóban fel kéne rázni. Vagy ha el is jut…legyintenek egyet, aztán átfordulnak a másik felükre, ahol egy cuki, ám annál haszontalanabb mütyür várja őket, vagy ahol éppen a sajtótájékoztatón van egy fincsi koktél, amiről akkor is be fognak számolni, most már csak azért is. Ennél már csak durvább akkor lehetne ez az egész, ha valaki a koktélok összetevőit kezdené el elemezgetni a blogján, nem pedig a krémek összetevőjét. Na akkor lesz öröm e bódottá! :D
    Ne haragudj, hogy ennyit írtam, remélem nem bántottalak meg, de úgy érzem volt amit el kellett mondanom, még ha ezt mindig ilyen szófosósan is teszem! Ha valami nem egyértelmű, jelezz, mert lehet félreérthetően vagy nem elég jól magyaráztam el a dolgokat. De kíváncsi vagyok, hogy mit gondolsz még így erről a fél-megoldásról is, amit írtam!

    • Adrienne

      Nagyon egyetértek veled, és ahogy olvastam a soraidat, már az elején az fogalmazódott meg bennem, hogy de tényleg, miért nem nevezzük nevén ezeket a blogokat? Tudom, tudom, nem lenne szép dolog….

    • Odil

      Kedves Andus! Huh tényleg nagyon hosszú lett, de semmi baj, érdeklődve olvastam végig. A tömeges marketing alatt azt értem, hogy eszem ágában sincs huszadikként megírni milyen az új szempillaspirál vagy alapozó. Nekem visszatetsző ha legalább 30 lánynak kiküldik ugyanazt, ráadásul ugye válogatás nélkül. Egyéb esetben amikor nem újdonságról van szó, akkor mindig csak úgy vállalom el, ha személyre szabott a csomag, megbeszéljük, kérdezek, kérdeznek és szerintem ez csak így működik jól, mert mit is kezdjek egy lila rúzzsal vagy száraz bőrre való alapozóval, ha soha nem használnám őket. Ebben a formában tényleg az a megoldás ha a blogok magunknak és igényeiknek megfelelő terméket választanak. Én csak olyan eseményen érzem hogy kiváltság részt venni, ahova tudom hogy a képességeim miatt hívnak. Ebből van jóval kevesebb. Nekem nem izgi elmenni egy Rimmel, L'Oreal és sorolhatnám eseményre, mert tudom/látom hogy mi a lényege és én érzem rosszul magam ha elmegyek, ezzel együtt semmi bajom nincs azzal ha valaki örömmel teszi és ahogyan Te is, komolyan veszi az eseményt. A szempillanövesztős ügyről pedig csak annyit, hogy én direkt megkérdeztem mindenek előtt, hogy mégis hány lánynak küldik ki, mire az a válasz jött, hogy nem soknak, 10 vagy legjobb esetben is 20 lánynak. Ennél sokkal de sokkal többről tudok, ezért nem fogok írni róla. Az én hitelemet is rontja és éppen az ilyen akciókat szoktam elkerülni. Egyáltalán nem bántasz meg, köszönöm hogy őszintén elmondtad, én is azt teszem. Ez a poszt elsősorban az olvasóim miatt és természetesen magam miatt íródott. Eszembe sem jutott hogy ezzel változna valami, jól tudom hogy működik a világ, de NEKEM fontos hogy kimondjam mi nyomja a lelkem ahhoz, hogy nagy levegőt tudjak venni. Ennek a remek közösségnek ami itt van, tartozom annyival hogy elmondom miért lett elegem és mi az ami nyomaszt. A bloggerekről pedig általánosságban beszélek, bár nem is inkább róluk van szó, inkább az elvekről vagy azok hiányáról. Nincs értelme nevekkel dobálózni, mert 1, nem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni senkit (pl akik versenybe szálltak egy wellness hétvégéért), nem vagyok sárdobálós típus. 2, Én nem ítélkezem hiszen nem ismerem őket, amit véleményezni tudok az a munkájuk, nem ők. Ez nagyon fontos! 3, Kapásból 5 olyat fel tudnék sorolni amitől kiver a víz, de ugyanennyi olyan blogot is amit jómagam is szeretettel olvasok és összességében mégis hány létezik? 100? 200? Nem az én tisztem eldönteni és megmondani ki mit/kit olvasson, mindenki maga dönti el mi a prioritás, mit keres egy oldalban. Egymás rágalmazása soha nem jó irány, nem tudhatod kit bántasz meg vele és különben is, ahogy mondtam, itt elsősorban rólam és az elveimről, a blogomról van szó. Nem szándékoztam valamiféle "így kell csinálni" útmutatást írni. Ha elgondolkozik rajta valaki az már jó, de ha nem, az sem baj. Mindenki csinálja a dolgát a saját értékrendje, elvárásai szerint.

  • Azrail

    Mindenki leírta előttem amit gondolok, feleslegesen nem írom meg a 86. véleményt :) Köszönöm a bejegyzésed, örülök, hogy leírtad mit gondolsz. Kedves Odil! Imádom a blogod, már az első pillanattól kezdve, pedig nem ma volt mikor elkezdtelek olvasni, szeretném, ha sokáig írnál nekünk - természetesen megértem a család az első, és ez így is van jól :) - , és megmaradnál mindig ilyennek amilyen vagy. Azért nekem még titkos vágyam, hogy egyszer egy jót beszélgessek Veled <3 További sok sikert, várlak vissza! Azrail

    • Odil

      Nem is kell ragoznod, én köszönöm hogy (még mindig) itt vagy! :) Biztosan lesz rá alkalmunk, ezt megígérhetem! <3

  • PuPilla

    Szia! Nagyon jó poszt lett, és már nagyjából mindent elmondtak előttem, szóval csak annyi, hogy egyetértek, és támogatlak. :)
    Én is könyves blogger vagyok, mint Nita, és elszomorító, ahogy beszélgettünk többen a posztod kapcsán, hogy mindezt rá lehet vetíteni a kiadókra, könyvszférára is…

    • Odil

      Köszönöm szépen és igen, tudom hogy ez sajnos mindenhol így működik. Nektek is sok sikert!

  • Szilvi A.

    Én az őszinteség híve vagyok, néhányszor belefutottam abba a hibába, hogy blogger ajánlása alapján vettem terméket (esetemben a termékek kizárólag körömdíszítésre vonatkozóak) és csalódtam, mert teljesen mást kaptam, mint amire a képek vagy a leírás alapján számítottam. Azóta az érintett blogokat, termékeket sőt webáruházakat is kerülöm. Ha néhanapján tesztelek akkor az őszinte véleményemet írom le, lesz ami lesz alapon, pont azért mert én sem szeretem ha átvernek. :)

  • Milendoria

    Sok dolgot akartam írni, de azt hiszem elég, ha ezt elmondom. Meglepődtem amikor blogsale átvétele kapcsán leültünk limonádét inni és beszélgettünk úgy, hogy igazából kábé semmit nem tudtál rólam, és én sem sokat rólad. Nagyon érdekes dolgok kerültek szóba, nekem kicsit fel is nyitotta a szememet, hogy a csilivili külsőn túl mennyi csatározás/cicaharc/egyéb megy a háttérben. Azt hiszem azóta kezdtem el értékelni igazán, amit addig csak sejtettem; a személyes hangvételű, igényes, átgondolt és valós tudással, tartalommal rendelkező blogokat és blogposztokat. Másokat is olvasok, de a te véleményedre adok és megbízom benne. És ezt nagyon köszönöm neked. :)

    • Odil

      Én köszönöm! A véleményemet mindig vállalom, jó volt beszélgetni Veled :)

  • Kormos Evelin

    Nem fogom szaporítani a szót. Nagyon jó ez a bejegyzés és rengeteg dologgal egyetértek. Még most fedeztem csak fel a blogodat, de ahogy böngészem egyre inkább tetszik az őszinteséged és hogy te is figyelsz az összetevőkre.

    Evelin

    • Odil

      Ennek örülök Evelin, köszönöm szépen! Szerintem ezt csak őszintén érdemes csinálni, akkor is ha kevésbé vagyok menő :)

      • Kormos Evelin

        Attól függ, hogy melyik korosztályhoz és milyen típusú nőhöz szólsz! Épp ez a menőség, amit Te csinálsz! ;)

  • csipet

    Nagyon köszönöm, hogy ilyen klassz blogot vezetsz :) Kb. 2 hónapja találtam az oldaladra, de azóta minden más blogot mellőzök. Esténként elolvasom egy-egy blogbejegyzésed, három gyerkőc mellett nekem ez jelenti a kikapcsolódást. Nagyon hiteles és őszinte, egyszóval hiánypótló. A felszín alá nézel, ami bátorságot és rengeteg időt kér, de hidd el, nagyon sok mindenkinek segítesz, többek között nekem is :) Szóval, nem vagyok egy nagy hozzászólós típus, de mindenképpen szerettem volna megköszönni :)
    cs.

  • Sarkadi Ágnes

    Tényleg szuper a blogod, igényes. Öröm olvasni a megfogalmazás miatt, érződik, hogy nem egy fiatalka hebrencs leányzó írja, hanem egy összeszedett, felnőtt nő.
    A fiatal mindenre lecsapó blogger lánykákat is meg lehet érteni, fiatalként gondolkodhatnak úgy, hogy mennyire szuper, h ingyen kapnak dolgokat, lehet ebben fürdőzni, gondolom egy részüket ez is motiválja, akár abban,hogy blogolásba fogjanak. Ami ennek a kellemetlenebb része, hogy mondjuk az ember rákeres valamire, mert mérlegelne, hogy megvegye-e az adott terméket, és ezekbe a blogbejegyzésekbe botlik túlnyomó többségben. Akármilyen is egy blog, de szerintem befolyásoló lehet a vásárlásnál, utána meg jön a bukta, meg a csalódás. Persze a blogok támpontnak jók csak, mindenkinek mások az adottságai, de az emberekből kiindulva, vérkomolyan tudják még azt is venni, amiről messziről látszik, hogy nem lehet igaz. A vásárló felelőssége persze,hogy mit vesz meg és mennyit hajlandó áldozni rá, de valljuk be, fiatalon ( tizenévesen) a ember sok ” szart” magára ken, meg vásárol pocsék termékeket: -)
    Biztos vannak kivételek, de tizenévesen meg huszas évek elején nem a megfontolt vásárlások a jellemzők: -) Én is kb 25 éves koromra jutottam el oda, h kitapasztaltam mi a jó, meg milyen termék lehet jó. Tisztelet a kivételnek persze.
    Az meg botrány, hogy a cégek akik eladni szeretnék a terméküket válogatás nélkül szórják a marketing emaileket, megkereséseket. Ez nemcsak a szépségápolás területén igaz, botrányos módon bármilyen cégre igaz lehet. 0 szűrővel, akár vadidegeneknek, akár saját, már meglevő ügyfeleknek szórják ki az irreleváns megkereséseket. Nem tudom mi ennek az oka, a logikus az lenne ha célzottabban keresnék meg az” áldozataikat”. Akit megkerestek az nem azt érezné, hogy igazából tojnak a fejére, mert alap dolgokra nem veszik a fáradtságot, a cég pedig nem rontaná a saját hitelét. Persze itt az orszában azt tapasztalom, h amíg megy a szekér és bárkinek is el tudják nyomni a terméküket, addig pont leszarják azokat, akik fennakadnak a megkeresésük milyenségén.

  • Jadviga

    Kedves Odil! Néha kell, hogy a rejtőzködő olvasó előbújjon. Tudom, ez tavalyi írásod, de ma valahogy előkerült és ismét megfogott.Őszinte és hiteles. Ez az írás éppúgy, mint az egész blog. És hidd el, én 40+-osként már igazán megszűröm az olvasott információkat. Nálam már csak 3 blog maradt fenn a rostán, amelyek hatására a tükröm már barát és nem ellenség lett. Egy blogon mindig átragyog írójának személyisége. Ragyogj nekünk még sokáig!

    • Odil

      Nagyon köszönöm, hogy előbújtál! Igyekszem talpon maradni és írni amikor csak tehetem, a hozzáállásom mit sem változik :) Még egyszer köszönöm!

  • Jadviga

    :)

  • Tamás Júlia

    Kedves Odil. Megannyi beauty blogíró létezik már, megannyi női karakter/személyiség megannyi ízléssel, hozzáállással, felfogással ... de mind közül a Te blogodat tartom olyan minőségűnek, amely méltó és érdemes a felfedezésére :-) a személyeddel együtt ... főként a hitvallásod elolvasása után. 39 éves nő vagyok és pontosan úgy gondolkodom, ahogyan Te fogalmazol az egész "beauty-ságról", annak felelősségéről és őszinteségéről őszintén, nem önérzetből, annál inkább önbecsületből. Olyan hűen ragaszkodsz a tiszta/igaz dolgokhoz úgy a beauty termékeket illetően, mint saját gondolataidhoz, érzéseidhez, mint én :-), ezzel olyan értékrendet képviselve, amely nagyon ritka és számomra oly becses. Egyszerűen csak szeretnélek megtámogatni, megerősíteni ebben és a kitartásodban. Ha valaki "térdre rogy", "behízeleg", abban a pillanatban veszíti el a hitelességét, önmagával szemben is.. A zsenik, az alkotóelmék, mindazok, akik hisznek magukban és szenvedélyesen szeretnek valamit, azokat sohasem lehet "térdre kényszeríteni" vagy "megvásárolni". Ők csakis a saját maguk által elgondoltakat követik. Te rendelkezel ezzel az érzelmi és szellemi intellektussal, ezért is értékelem nagyra azt, amit csinálsz és ahogyan csinálod. Óriási segítség (idő -és pénzmegtakarítás, a "remek termékhez jutottam" örömről nem is beszélve) és hozzáértő útmutatás a blogod vezetése, az általad tesztelt termékekről való véleményezésed. Többek között, Neked köszönhetően ismerhettem meg "az Oscar díjas alkotást": a HerbArting Babafürdetőjét :-) Kedves Odil, sok sikert, élményt és mosolyt kívánok, valamint állandó testi-lelki egyensúly keresést és megtalálást :-), amely még több elégedettséget és mosolyt varázsol Neked és szeretteidnek! Üdvözlettel. Tamás Júlia

    • Odil

      Kedves Júlia! Őszintén köszönöm a soraidat, nem is tudom mit mondjak. Napok óta gondolkozom egy jó válaszon, ami tükrözi mennyire hálás vagyok amiért ezt megírtad, de kivételesen nem találok szavakat. Annyira bíztam benne, hogy ilyen hozzáállással is működni fog, hogy lesznek olyan olvasók, akik értékelik amit csinálok és ahogyan csinálom. Végtelenül büszke vagyok, hogy ilyen virtuális közösség része lehetek, a hozzád hasonló nőkért érdemes csinálni még akkor is, ha néha elbizonytalanodom. Kicsit furcs érzés, hogy ennyire "látsz", magamról nagyon hasonlóan vélekedem én is. Szenvdélyesen szeretem és nem, nem lehet térdre kényszeríteni és nem is fognak! Értékrend. Nagyon fontos! Úgy gondolom, attól olyan gyönyörű az egész és könnyezem meg az összes találkozót vagy levelet, mert bár én írom a szöveget, a blogot évek óta együtt visszük tovább. Ti és én. Nagyon szépen köszönöm, viszont minden jót kívánok!

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.